KULTÚRA: A beat nemzedék

Kedvesek!

Megint egy kozmetikum mentes bejegyzést írtam, mert úgy érzem ez elősegíti azt, hogy ne érezzek olthatatlan vágyat a drogériák iránt. Közben zsong a fejem a szombati diplomaosztótól és a hétfői ponthatár hirdetéstől, és elkezdtem a szekrényemet is szortírozni. Lényeg, a lényeg, hogy szét vagyok esve, nem tudok figyelni semmire, tengek-lengek.

Hogy gondolataim végképp rendezetlenek legyenek a beat-irodalom remekeit forgatom, ami a teljes szétesésről, káoszról, szabadságról, lázadásról, világból való kiszakadásról szól. Régóta érdekel ez a korszak, és most egy kicsit komolyabb bejegyzést írtam erről a témáról. Az ötvenes évek amerikai fiatalságának öntudatra ébredése, a tömegember-lét sutba dobása, és a társadalom korlátainak áttörése mozgatta ennek az irányzatnak a szálait. Ekkor élt, vadult meg és alkotott Allen Ginsberg és Jack Kerouac, hogy csak a két legismertebb nevet említsem.

A korszak érdekessége, hogy Amerikában nem kezelték korszakként. Konkrétan egy el nem fogadott, lenézett, felháborodást keltő irodalom volt, ami az akkori társadalom minden normájának ellentmondott. Inkább nem is foglalkoztak vele, hátha akkor megszűnik, és nem bomlasztja az amerikai álmot. Ellenben Európában sokkal nagyobb figyelmet kaptak az ekkor született művek, és érdekes, hogy a nyugat európai világ sokkal inkább magáénak érezte a beatet, mint az amerikaiak valaha.

Nem szeretnék egy gyors tanulmányt összedobni itt Nektek erről, viszont van egy könyv, egy régi kis kötet, amiből rengeteg mindent meg lehet tudni a beat korszakról, ha valaki érdeklődik iránta. Az Üvöltés: Vallomások a beat nemzedékről egy olyan kötet, ami szemelvényeket hoz a beat nemzedék prózájából, lírájából, műhelymunkáiból, illetve bemutatja a beat keletkezését, hátterét, létének környezetét. Rövid, átfogó képet lehet kapni a mű által a beatről, nagyon érdekes már a bevezető tanulmány is, maguk a művek pedig zseniálisak. Ginsberg és Kerouac mellett Gregory Corso, Lawrence Ferlinghetti, Philip Lamantia vagy Gary Snyder is helyet kap a kötetben, őket is érdemes megismerni

Nem annyira az esztétikai érték van előtérben esetükben, inkább az akkori fiatalok gondolatvilága, véleménye a politikáról, a társadalomról. Erőteljesen szociológai értéke van az akkori irodalomnak, az esztétikuma mai napig kérdéses. Nem csak fizikálisan indulnak akkor útnak, hanem gondolataik, írásaik is kiszakadnak a megszokott rendből. Filozófia és orientalisztika jelenik meg műveikben, vulgaritás, szleng.

Alapműveltséghez tartozik a Hair, vagy magyar viszonylatban Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról műve. Ezeket a többség ismeri, mivel a musical könnyed műfaja mindneki számára befogadható. Gyermekkorom óta rajongtam mindkét musicalért, majd elolvastam a Képzelt riportot (ami irodalmi körökben nem éppen Déry leginkább elismert, megbecsült műve, sőt, túl populáris ahhoz, hogy manapság foglalkozzon vele bárki is), utána pedig elkezdtem Woodstock iránt érdeklődni. Megkaptam a Barry Miles Hippik könyvét, ami rengeteg képpel, infóval színesítette a tudásomat a korszakról. Aztán jött a díszkiadásos, nem is tudom már, hogy hány lemezes, bővített kiadásos, dokumentum filmmel kiegészített, jegy és üzenet másolatokkal és minden földi jóval felturbózott Woodstock DVD. Mindent magam köré gyűjtöttem és szívtam magamba az amerikai századközép lázadó fiatalságának szellemét.

Persze, meg kell jegyezni, hogy a beat a hippiségnek, Woodstocknak és egyebeknek az elődje, hiszem a beat nemzedék volt a kezdete ennek a hullámnak. Irodalmi műveivel teremtett táptalajt az ezután kialakuló vonalnak. Viszont nem szabad a kettőt összemosni, mert nem ugyanaz a kettő. A beat az ötvenes években inkább a keleti parton kezdődött, majd az egész hullám fokozatosan haladt az áhított nyugat felé, és lett az egész San Francisco központú.

Ha még korábbra tekintünk, akkor pedig ott van J.D. Salinger Zabhegyezője 1951-ből, ami a beat irodalom problémáit jóval finomabban fogalmazza meg, mégis a céltalanná váló, válságba kerülő kamasz Holden áll a történet középpontjában. Rá négy évre Allen Ginsberg megírja mindennek az elindítóját, az Üvöltést.

Ahogy egyre idősebb lettem, úgy kezdett el foglalkoztatni a jól ismert hippiség háttere, és akkor ismertem meg a beat nemzedéket, ami irodalmi mivolta miatt még izgalmasabbá vált számomra, mint a hippik színes, inkább filmekből, képekből, zenéből ismert világa. Egészen más hatást gyakorol Ginsberg legendás, mindent elindító Üvöltés verse, vagy Kerouac Úton "regénye", mint a Hair vagy éppen a Szelíd motorosok megnézése. Sokkal mélyebb, elgondolkodtatóbb olvasni a beat műveket, meg lehet belőlük ismerni az akkori húszas éveikben járó amerikai fiatalok válságát, annak kiváltó okait, majd következményeit. 

 

Jaj, és elfelejtettem említeni azt az izgalmas tényt, hogy Kerouac az Útont egy kb. 40 méteres, összeragasztott lapokból készült tekercsre gépelte le, egybefüggő szövegként. Nemrég adták ki magyarul az eredeti tekercs alapján a művet, ami még inkább nehéz szöveg, mivel központozás nélküli gondolatzuhatag több száz oldalon keresztül. Amint elolvastam a szépen központozott, formázott, álneveket használó verziót, neki fogok esni az eredetinek is.

Következzen pár szemelvény, eredeti nyelven. Az Úton fordítása szerintem elég suta, viszont az Üvöltés nekem tetszett magyarul.  Mindenképp érdemes az eredeti műveket megnézni, mert szerintem az adja vissza igazán a hangulatot, bármennyire is nehézkesek a szövegek a szleng miatt.

"I saw the best minds of my generation destroyed by 
              madness, starving hysterical naked, 
      dragging themselves through the negro streets at dawn 
              looking for an angry fix" 

/Allen Ginsberg - Howl (Üvöltés)/

"But then they danced down the streets like dingledodies, and I shambled after as I’ve been doing all my life after people who interest me, because the only people for me are the mad ones, the ones who are mad to live, mad to talk, mad to be saved, desirous of everything at the same time, the ones who never yawn or say a commonplace thing, but burn, burn, burn like fabulous yellow roman candles exploding like spiders across the stars and in the middle you see the blue centerlight pop and everybody goes «Awww!»" 

/Jack Kerouac - On the road (Úton)/

"No, I doubt I'd be that kind of father 
not rural not snow no quiet window
but hot smelly New York City
seven flights up, roaches and rats in the walls
a fat Reichian wife screeching over potatoes Get a job!
And five nose running brats in love with Batman
And the neighbors all toothless and dry haired
like those hag masses of the 18th century
all wanting to come in and watch TV
The landlord wants his rent
Grocery store Blue Cross Gas & Electric Knights of Columbus
Impossible to lie back and dream Telephone snow, ghost parking--
No! I should not get married and I should never get married! "

/Gregory Corso: Marriage (Házasság)/

Remélem, meghoztam a kedveteket Hölgyek, hogy utánajárjatok a témának, szerintem érdemes olvasgatni a beat nemzedék alkotásait, mert érdekes színfoltja lehet az irodalmi műveltségünknek. Nyilván szükség van hozzá nyitottságra, de ha mégsem hoztam meg a kedveteket hozzá, akkor legalább a bejegyzésemből megtudhattatok pár szót erről a "generációról" és a főbb művekről!

csók!

               bibonapsugár