GASZTRO: Spárgás-sonkás quiche

Kedvesek!

Még Húsvét előtt nagypapám hozott egy adag spárgát, és mondtam anyának, hogy mit szólna, ha a maradék húsvéti sonkából és a spárgából sütnék egy quichet. Múlt hét szerdán jutottam el odáig, hogy elkészítettem vacsorára kis saládomnak. A kedvetekért pedig dokumentáltam az egész folyamatot.

A quiche egy pite-szerű étel: omlós, vajas tészta az alapja, amibe tetszés szerint lehet zöldségeket, húst, bármit pakolni, és a végén le kell locsolni egy tojásos, tejszínes szósszal, ami a sütéstől végül megszilágrdul. Egyszer Borsóval készítettünk ilyet, amikor az egyik NEM édesszájú barátunkhoz voltunk hivatalosak kerti partyra. Akkor szuperül sikerült, mindenkinek ízlett, a HÉV-en még a kalauz néni is megdicsért minket, hogy ilyeneket tudunk sütni. A találkán pedig az összes férfi boldogan simogatta pocakját, és elégedetten bólogattak. Mivel bármit lehet használni, bárki saját ízlése szerint pakolhatja tele finomságokkal, és kiadós vacsora lehet 3 személynek.

Spárgás-sonkás quiche

Hozzávalók:

Tészta: 30 dkg liszt, fél tk. só, 25 dkg margarin, annyi víz, mennyit felvesz (kb. fél dl)

Szósz: 3 tojás, 3 dl tejszín, só, bors, szerecsendió, kevés cayenne bors

Az én töltelékemhez: 1 fej vöröshagyma, 1 újhagyma, fél kg zöld spárga (utána törjük le a fás részt, így kevesebb kerül bele végül), ízlés szerinti mennyiségben főtt sonka.

Megjegyzés: Baconnal finomabb szerintem, de most főtt sonka volt kéznél, következőnek tuti, hogy baconnel készítem.

Elkészítés:

A lisztet egy tálba tesszük, rászórjuk a sót. A margarint feldaraboljuk, és elmorzsoljuk a liszttel. Ha ez kész van, egy kevés vizet hozzáöntünk, és gyúrni kezdjük. Addig öntjük a vizet, amíg szép egyenletes tésztagombócot nem tudunk belőle gyúrni. A vizet kis adagokban öntsük hozzá, mert nagyon kevés kell. A só kevésnek tűnik, de tényleg nem kell sok bele. Ha kész a tészta, egy órára folpackkal lefedve hűtőbe tesszük.

Amíg pihen a tészta, mi dolgozunk tovább! A sonkát és a hagymát apróra vágjuk, és egy kevés olívaolajon megpuhítjuk a hagymát. A sonka már meg van főzve, de szerintem le lehet kicsit pirítani a hagymával, az ízek miatt, de ez nem szükséges. Ha kész félretesszük hűlni.

A spárgákat megmossuk. A zöld spárgát tapasztalatom szerint nem kell hámozgatni, vagdosni, vagy ilyesmi. Egyszerűen fogjátok meg a spárga két végét és kezdjétek el hajlítani, ketté fog törtni. Azt a részt fogjuk használni, ahol a spárga feje van. Az alsó fás részt ki lehet dobni (mi belefőztük a kutya levesébe, mert nem dobunk ki ételt). Ezeket a spárgákat forrásban lévő cukros-sós vízbe dobjuk és 6-7 percig főzzük. Ha letelt az idő, kiszedjük a spárgákat, és azonnal hideg vízbe dobjuk őket. Ez, ha jól tudom, a szép szín megőrzése miatt fontos. Ha kihűltek letörölgetjük őket konyharuhával, és félretesszük.

 Az öntethez egy keverőtálba öntjük a 3dl tejszínt, sózzuk, borsuzzuk ízlés szerint, és szerecsendiót, cayenne borsot szórunk bele. A tojásokat egyesével bögrébe feltörjük, majd hozzáöntjük a tejszínhez. Azért fontos, hogy egyesével és külön tegyük, mert ha büdös véletlen a tojás, és azonnal a tejszínbe, vagy a többi tojáshoz törjük, akkor az egészet lehet kidobni. Egységes, kicsit habos tetejűre keverjük a géppel, és félretesszük ezt is.

Ha letelt a tészta sziesztája, fogjuk és lisztezett felületen nagyjából 0,5 m vastagra nyújtjuk. Kivajazott piteformába terítjük, és finoman a szélét belenyomkodjuk. A kilógó tésztarészt könnyen le lehet vágni. Fogjuk a sodrófát, rányomjuk a piteforma falának tetejése, és körbegörgetjük, így szépen levágja a kilógó tésztaperemet. Ezt a kis tésztaadagot félretesszük, ugyanis egy kis adag Medvehagymás, fehérsajtos ropogóst lehet belőle készíteni!

A piteformában lévő tésztára halmozzuk a hagymás sonkát, elterítjük, rápakoljuk szépen körbe a spárgát majd a paradicsomot. Én így utólag azt mondom, hogy valami paradisomos dolog hiányzik belőle, de lehet, hogy a pizza érzés miatt. Következőnek lehet, hogy kikenem pariszósszal az alját, vagy több paradicsomot fogok belevágni. Ha mindent beletettünk, rálocsoljuk a szószt, és sajtot reszelünk a tetejére. 

Előmelegített forró sütőben (200 fok) addig sütjük, amíg a teteje szépen megbarnul, és ha beleszúrunk egy villát/hústűt, akkor az nem lesz trutymákos, a szósz pedig láthatóan megszilárdult.

Ha eddig nem voltatok oda a sós pitékért, ez meg fog változni! Én sem hittem sokáig, hogy jó lehet egy ilyen étel, de kipróbáltam, és meggyőzőtt. A receptet, ami alapján készítettem, itt találjátok.

Hölgyek, hogy álltok a konyhatündérkedéssel?

Jó sütögetést, jó étvágyat!
csók!

         bibonapsugár