KULTÚRA:Fesztiválok 1.: VOLT 2014

Kedvesek!

Ma nem a szokásossal jelentkezem, hanem előrehozom a holnapi KULTÚRA rovatot. Mégpedig kezdetét veszi a három részes Fesztivál-ajánlóm. Időrendben fogok haladni, első szereplőnk tehát a VOLT Fesztivál lesz.

Elfogult vagyok. Gondoltam, kijelentem előre, mielőtt valaki megvádolna vele, jogosan. Szóval a VOLT-tal való kapcsolatom, fúha, 2010-ben kezdődött. Akkor életemben először vonultam el egy hétre egy sátorral fesztiválra. Akkor a VOLT még egy sokkal kisebb kaliberű dolog volt, mint ma. Emlékszem kevesen voltak, minden olcsó volt. Reggel kényelmesen sétáltam el a mobil zuhanyzókhoz, majd békésen vettem egy kávét a kempinghez legközelebbi bódéban, és leültem extrudált kenyeret és almát reggelizni. Az volt akkor nálunk. Minden nap ettünk almát és extrudált kenyeret. Meg élveztük a kisbolt örömeit, és ekkor azt hiszem, még bent is kajáltunk.

Aztán első VOLTozóként felfedeztük a közeli kisboltot, és hogy milyen módon tudunk alkoholt becsempészni. Mégiscsak a fesztiválok alap kérdése, hogy hogyan csempésszük be az alkoholt?

Emlékszem, perzselő meleg volt, és mi egész nap jártuk a fesztivál területén rendezett különböző kézművel programokat, vagy éppen IQ teszteket töltöttünk ki szalmakalapért. Mindenki mondta, hogy mekkora mázlink van, mert a fesztivál történelmében először akkor nem zuhogott végig az eső. Úgy látszik jót tett Nekik, hogy elkezdtünk járni, mert azóta se volt példa monszunra.

A fesztivál

Akkor egy barátnőmmel voltam, és pár a gimnáziumomból ismert emberrel, de ők távoli ismerősök voltak. Mivel félek a félig ismeretlen emberektől, akik összeszokott társaságot alkotnak, így ez kisit rossz volt. Amúgy élveztem, óriásiakat buliztunk, és jó érzés volt arra a pár napra elmenekülni a világ elől, főleg az érettségi után.

Következő évben, 2011-ben már nagyobb társasággal mentünk, ha jól emlékszem hatan vagy heten. Akkor voltak már bajok, mivel kocsival mentünk, és a parkolóban iszogattunk este 10-ig, így a sötétben, kissé emelkedett hangulatban állítottuk fel a sátrainkat. Ezt meg is bánták a sátrak. Sőt, akkor volt valami rosszabb idő is, azt hiszem szél, mert vitte a sátrakat a kemping egész területén.

Ekkor a fesztivál már elindult a felkapottság útján, ezzel egyenes arányban növekedtek a benti árak is. Ekkor vezették be az új fizetős rendszer, hogy a fesztiválkártyádra teszel pénzt és azzal tudsz sak fizetni. Utáltam akkor, és utálom most is ezt a rendszert. A zuhanyzók, a kemping változatlan minőségben működött, ahogy a mosdók is. Toi-Toi mellett mobil angol wc-k is voltak, a legnagyobb örömömre. Ebben az évben a közeli strandot is meglátogattuk, sőt, felfedeztük a közeli András pincét is, olcsó és finom boraival. 

Lővér fürdő, Sopron

Ennek következtében ez a fesztivál inkább András pince előtt való iszogatás és beszélgetés jegyében telt, sajnos, az új felfedezés örömére, koncertekre kevésbé jutottunk el. Pontosabban, teljes létszámban, sehova. 

Ez volt a legszerencsétlenebb évünk, ekkor csukták rá a kezembe a kocsiajtót, ekkor hagytuk el a telefonokat-iratokat, gyomorrontás, anyajegy leszakadás, detox sátorral fenyegetés több ízben, minden, amit el lehet képzelni. Elég kaotikus volt, de az élmény örök, azóta is van pár történet, amin mindig nevetünk. Több, mint pár...

A kajálás változatlanul a kisboltból oldottuk meg, meg kekszekből, talán benn is ettünk, de ebben már nem vagyok biztos. Egyszer lesétáltunk a mekiig, ahol mindenki teleette magát. Meg egyszer egy talált fesztiválkártyából is ettünk, miután a sajátjainkat elhagytuk, és mások se adták le, ahogy illik. Kicsinyes bosszú, de elkeseredettek voltunk és mélységesen etikátlanok. A telefonok ekkor meglettek, az iratok pedig ha jól emlékszem, egy pár hónappal később...

Az óriási tömeg ekkor döbbenetes volt, mivel nagyjából dupla annyi ember érkezett a zseniális lineup miatt. Itt viszont a szervezők szerintem nem készültek fel erre, és voltak hiányosságok, amik nekünk jól jöttek, pl. konnektorok szabadon hagyva. Ebben az évben a civil sátrakhoz nem jutottunk el, mivel az András pince örömeit élveztük, ahelyett is. 

András pince

Ezután egy szomorú év következett, nem mentünk VOLT-ra. Nem tudom, hogy miért. Nem volt pénzünk? Nem volt jó a line-up? Ez a kettő lehetett az ok. 

Elérkezett a 2013, és visszatértünk. Módosult felállásban, de többen, mint valaha. Nagy társaság, kb. 10 sátor egymás mellett, valaki valakit mindig ismert, még ha nem is mászkáltunk együtt. Ekkorra már tény volt, hogy autóval megyünk, mert kényelmesebb és olcsóbb. Az árak ebben az évben jutottak el odáig, hogy szerintem az egész fesztivál alatt egyszer vagy kétszer kellett használnom a fesztiválkártyámat. Itt már öreg rókaként vittünk zacskós kaját, vízforralót. Igen ám, de a szervezők ekkorra rájöttek, hogy a konnektor is mekkora biznisz, eldugták az ÖSSZES konnektort, és fizetni kellett a konnektor pultban, ha valamit fel akartál dugni. A telefontöltésre volt ingyenes rész természetesen, de másnak nem. 

Ez az év volt az igazi Bear Grylls évünk! Rájöttünk, hogy minden órában osztogatnak napszemüveget és konnektor kupont, ha válaszolunk pár kérdésre, amiket nagyjából azonnal megtanultunk, és hajtogattuk 4-5 napig. A civil sátrakhoz elmentünk, mert arra is rájöttünk, hogy szükségünk van mindenféle ingyen dologra, és jó időtöltés ott játszani. Az András pince ekkor is szerepelt a repertoárban, de kikerült a fesztiváléletünk centrumából. 

Volt autónk, így tudtunk mászkálni, voltunk bevásárolni, az áruházakban olcsóbb az alkohol, mint bárhol máshol. Emellett lementünk meleg ételt enni a városba. Ahogy öregszünk, úgy kényelmesedünk, így bevallom, jól esett. Strandon is voltunk, kiáztattuk a mocskot a bőrünkből. Koncerteken is jártunk, de megint találtunk valamit, ami elterelt minket a fesztivál területéről.

Azáltal, hogy bent minden megfizethetetlen, kint ültünk le borozni, alapozni, ilyesmik, egy parkba, ami a fesztiváltól nem messze van. AZ EGY ÁLOMHELY! Ott zajlott a társasági élet, valakit mindig találtunk ott. 

Citadella park, Sopron

De a legjobb: miután hajnalban lezuhanyoztunk, a kisboltnál megreggeliztünk, felvonultunk a parkba, és minden délután aludtunk pár órát a csendes, árnyas édenkertben. A sátrakban, ugye, nem nagyon lehet pihenni, mert a nagy kemping egy óriási réten van, ahol semmi árnyék. Kint 35 fok, a sátorban pedig pont dupla ennyi. Ez a park adta a pihenést fáradt testünknek, és csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a délutáni szunyókálásainkról. 

Idén, az eddigieknél is felkészültebben vágunk neki a szokásos nyárkezdő bulinak. Ismerjük lassan Sopron olcsó és fesztiválhoz közeli helyeit. Az egész környék a kisujjunkban van. Ismerjük a gyengeségeket, a trükköket. Alig várom!

Az élménybeszámoló után pár tény a fesztiválról. Sopronban, a Lővér kempingben kerül megrendezésre július 2-6 között. Hatodikán Artic Monkeys lesz, oda külön jegyet kell váltani, nincs benne az alap bérletben. Több hullámban lehet bérletet, jegyet venni, mi már megvettük, sőt, kombinált jegyet vettünk idén. VOLT-STRAND kombinált bérlet 35 000 Ft volt. Értelemszerűen minél később vesz valaki jegyet, annál drágább lesz, jelenleg a kombinált bérlet 39 000 Ft, június 17-től pedig 41 000 Ft lesz. Ezzel a jeggyel tudunk menni a STRAND fesztiválra végig, illetve a VOLT-ra végig az utolsó, Artic nap kivételével, sátrazási lehetőség benne van az árban, ahogy a fesztiválhoz tartozó strandszakasz használata is.

A VOLT idei line-upjából pár név végezetül: Steve Aoki, Noisia, MGMT, Milky Chance, Birdy, Hurts. És természetesen a klasszik magyar fellépők, mint Irie Maffia, Brains, Quimby, Péterfy Boriék és így tovább.

Nem a legerősebb, tudom. Idén a SZIGET ezerszer ütősebb lesz, de ez a VOLT, ahol az ott való létezés kipótolja a line-up hiányosságait. A hangulat Sopronban mindent felülír.

Hölgyek, hogy álltok a fesztiválokkal?

csók!

                 bibonapsugár